admin 
Egy olyan jelentős folyamat zajlik jelenleg Magyarországon, amelyről jóval kevesebb szó esik, mint a nyugdíjemelésekről vagy az időseket érintő aktuális intézkedésekről, holott meghatározzák a magyar idősek életét, anyagi biztonságát és jövőbeli lehetőségeit.
MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A nyugdíjrendszer szempontjából ugyanis nem pusztán az számít, hány ember él Magyarországon, hanem az is, hányan dolgoznak és fizetnek járulékot, illetve hányan részesülnek nyugdíjban.
És ezen a ponton válik igazán aggasztóvá a helyzet.
A KSH szerint az időskorúak eltartottsági rátája a 2030-as évek második felétől ismét emelkedő pályára kerülhet. Vagyis egyre több idős ember jut majd egyre kevesebb aktív korúra.
Egyes nyugdíjszakértői becslések szerint ekkorra a jelenlegi nagyjából 2 milliós nyugdíjaskör **akár 2,4 millió főre is nőhet**, miközben a munkaképes, aktív keresők száma csökkenhet.
HA EZ BEKÖVETKEZIK, EZ LESZ A NYUGDÍJAKKAL:
A probléma lényege egyszerű: ha kevesebb járulékfizető tart el több nyugdíjast, akkor ugyanahhoz a nyugdíjszinthez is nagyobb költségvetési mozgástérre van szükség.
Ráadásul a demográfiai folyamat nem egyetlen évben kezdődik és nem is 2037-ben ér véget.
A KSH előreszámításai szerint Magyarország népessége hosszú távon is csökkenő pályán maradhat. Az alapforgatókönyv szerint 2076-ra körülbelül 6,8 milliós népesség valószínűsíthető.
És itt jön a nyugdíjasok számára igazán fontos rész.
Ha egyszerre érkezik egy nagyobb nyugdíjas generáció, miközben a dolgozók száma csökken, akkor a kérdés már nem az lesz, hogy lehet-e továbbra is ugyanúgy működtetni a rendszert.
Hanem az: ki fogja előteremteni hozzá a szükséges pénzt?
TE MIT GONDOLSZ? LESZ MÉG KÉSŐBB IS EGYÁLTALÁN NYUGDÍJ? ÍRD MEG FB KOMMENTBEN!
VIA FB