Az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb intézkedése a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés volt, amelyhez az új kormány egyelőre nem nyúlt hozzá. A rendszer azonban nemcsak jelentős költségekkel jár, hanem a Telex szerint hosszú távon éppen az energiafogyasztás és az energiapiaci kiszolgáltatottság növekedéséhez járul hozzá. MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A probléma egyik kulcsa, hogy a mesterségesen alacsony ár gyengíti a takarékosság ösztönzését. A piaci ár jelzi a fogyasztónak, ha egy erőforrás szűkös vagy drága, az energia esetében pedig különösen fontos lenne a fogyasztás visszafogása és az energiahatékonyság javítása. Ehhez képest 2014 és 2021 között Magyarországon az áram, a gáz és a távhő együttes fogyasztása 34 százalékkal, a gázfogyasztás pedig 43 százalékkal nőtt. Németországban ugyanekkor a háztartási energiafelhasználás 7,8, a gázfogyasztás 13,9 százalékkal emelkedett. A különbség természetesen nem kizárólag a rezsicsökkentésből fakad, de a mesterségesen alacsony árak bizonyosan gyengítették a takarékossági ösztönzőket. MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A szakértő egy átlátható tarifarendszert javasol, amelyet független testület ellenőrizne. Egy stabilizációs alap az olcsóbb időszakokban tartalékot képezne, dráguláskor pedig tompítaná az áremelkedést. A reform központi eleme egy országos lakásfelújítási program lenne. Tíz év alatt 150–200 ezer lakás energetikai korszerűsítését kellene elérni, a támogatást pedig jövedelemhez kötni. Az alacsony jövedelmű háztartások akár 60–100 százalékos támogatást kaphatnának, míg mások kedvezményes hiteleket. Egy mélyfelújítás akár 60 százalékkal is csökkentheti egy lakás energiafelhasználását.
Forrás: MSN / FB