admin 
Fontos megérteni, hogy a kutya nem feltétlenül azért tá/ad, mert bá/tani akar. Gyakran a területét védi, vagy egyszerűen a mozgás váltja ki belőle az ül/özési ösztönt. Ha tudja, hogyan reagáljon, elkerülheti, hogy „zsákmánnyá” vá/jon a szemében. Az egyik legfontosabb szabály: maradjon mozdulatlan. Ha a kutya mor/olódva közeledik, álljon meg, tartsa a kezét a t/ste mellett, ujjait szorítsa ökölbe. MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A hirtelen mozdulatokat a kutya fen/eget/sként értelmezheti. Ha nem mozdul, az állat gyakran elveszíti az érdeklődését, mert nincs mit üldöznie. A menekülés ezzel szemben szinte biztosan kiváltja a tá/adást, hiszen a kutya gyorsabb, és az ül/özési ösztöne azonnal aktiválódik. Ugyanilyen fontos, hogy kerülje a közvetlen szemkontaktust. Bár sokan azt gondolják, hogy a bátorság jele a kutya szemébe nézni, ez valójában kihívásnak számít az állat számára. Tartsa inkább a látóterében, de nézzen kissé mellé – például a mancsaira vagy a te/te mellé. Ezzel azt üzeni, hogy nem jelent veszélyt, miközben nem is fordít hátat neki. MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
Ha a kutya tovább közeledik, használjon valamilyen tárgyat akadályként. Egy táska, kabát vagy esernyő is segíthet: tartsa maga elé, így az állat ezt fogja megragadni, nem Önt. Közben lassan hátráljon, de soha ne fordítson hátat. Lépésről lépésre távolodjon, amíg biztonságos helyre nem ér. A hangját is tudatosan használja. A si/ítás csak tovább fokozza a kutya izgalmát, ezért inkább rövid, határozott parancsokat adjon ki mély hangon, például: „Nem!” vagy „Menj el!”. A legtöbb kutya ösztönösen reagál az erőteljes, parancsoló hangra, ami egy pillanatra megtörheti a tá/adási szándékát.
Forrás: MSN / FB / EZT